Mikor válasszunk KIVA-t?

A Kisvállalati Adó (KIVA) különösen azoknak a vállalkozásoknak előnyös, ahol a személyi jellegű kifizetések meghaladják a nyereséget. Ez a rendszer ideális lehet azok számára, akik a profitjukat a cég további fejlődésére és növekedésére kívánják fordítani. A KIVA egy vonzó opció a fejlesztésekbe jelentős mennyiségű tőkét befektető vállalkozások számára is, mivel az egyszerűsített adóstruktúra és alacsonyabb adókulcs segíthet a költségek optimalizálásában és a pénzügyi terhek csökkentésében.

KIK VÁLASZTHATJÁK?

A Kisvállalati Adó (KIVA) alkalmazása többféle vállalkozási formára kiterjed, beleértve az egyéni cégeket, közkereseti és betéti társaságokat, korlátolt felelősségű és zártkörűen működő részvénytársaságokat, szövetkezeteket, lakásszövetkezeteket, erdőbirtokossági társulatokat, végrehajtó irodákat, ügyvédi és közjegyzői irodákat, szabadalmi ügyvivő irodákat, külföldi vállalkozókat és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személyeket.

Ezen kívül a választás feltételei közé tartozik, hogy

  • az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszám nem lehet több, mint 50 fő
  • az adóévet megelőző adóéveben az árbevétel és a mérleg fő összege nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot
  • adóévet megelőző adóévben adószáma nem került véglegesen törlésre
  • üzleti évének fordulónapja december 31. és beszámolóját forintban készíti
  • nincs ellenőrzött külföldi társasága
  • az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

A bevétel és létszám adatok vizsgálatánál a kapcsolt vállalkozások adatai összeadódnak.

Bejelentkezés nem csak év végén hanem év közben is lehetséges! Év közi adónem váltáskor új üzleti év keletkezik, ezért az ezt megelőző időszakról beszámolót kell készíteni és letétbe kell helyezni, valamint a társasági adó alanyiság megszűnése miatt záró bevallást kell készíteni.

MIK AZ ELŐNYEI?

  • a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli ( 10% szemben a 13%-os SZOCHO-val), így ösztönöz a foglalkoztatásra és béremelésre.
  • az eredmény után nincs plusz adófizetési kötelezettség, mely a vállalkozás vagyonának növekedését segíti
  • helyi adó elszámolása választható
  • nyereség utáni adót csak osztalék kivétkor kell fizetni
  • egyszerűbb adminisztráció, adószámítási mód => növeli vállalkozásod hatékonyságát

KINEK ELŐNYÖS?

  • sok alkalmazottat foglalkoztató cég ahol a személyi kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét
  • a nyereséget inkább visszaforgatnád a céged beruházásainak finanszírozásához

MIKOR NEM ÉRDEMES?

  • akinek költségei nagy része nem személyi jellegű ráfordításból adódik
  • a cég nyereségét osztalékként ki szeretnék fizetni
  • gyakorlati képzést folytató vállalkozásoknak , vagy akik ilyen tevékenység végzését tervezik

KIVA MEGFIZETÉSE Az adózónak negyedévente , a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell a KIVA előleget bevallania és befizetnie.

KIVA ÉS AZ IPA

A KIVA-t választóknak lehetőségük van az iparűzési adó egyszerűsített módon történő elszámolására, erről az adóbevallás benyújtásáig van lehetőséged.

ELHATÁROLT VESZTESÉG FONTOS, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor az elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami korábbi években keletkezett a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezett, ezen kívül a társasági adó alanyiság idejében keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható.

Adóalanyiság megszűnése:

  • 6 milliárdos árbevétel elérése esetén- a túllépést megelőző nappal -az átlagos statisztikai létszám ha meghaladja a 100 főt – létszámváltozás utolsó napjával
  • számla vagy nyugta adás elmulazstása miatti jogerős mulasztási bírság esetén – határozat jogerőssé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával
  • működésbeli változások esetén – felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés, egyesülés, szétválás stb
  • saját elhatározásra, ha az adóalany december 1 és 20 között az állami adó- és vámhatósághoz a bejelentését megteszi, hogy nem ezen adónem hatály alatt kivánja a következő adóévben a tevékenységet végezni.
  • év végén 1 millió forintot meghaladó adótartozás esetén- határozat jogerőre emelkedését megelőző kiegyenlítés esetén az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatát.

Jelen összefoglaló csak a legfontosabb információkat tartalmazza gondolatindítóként, ha megfogalmazódik az elhatározás érdemes átbeszélni szakértővel a lehetőségeket.

Az adónem részletes szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalti adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza.